Gyors Sávban Élek Songtext / Lyric

Zolee:

Itt jön neked haver egy kibaszott nagy pofon,

Mert Zolié a kibaszott mikrofon.

És a Kartel a kibaszott igazi szar,

Ez a szöveg mindenkit mar.

Nem kell, hogy szeress, de azt nem veheted el,

Hogy amit mondok, minden igaz seggfej.

Mert tudod ez az igazi, a mélyről tőr fel,

Sok punk seggű MC jobb ha vigyel, hogy mit szövegel.

Mert mondhatod nekem a sok pozitív szart,

De kell majd neked valaki, aki eltart,

Mert a pozitív szemeted nem fizet,

Te vizet prédikálsz, és iszod is a vizet.

Rám azt mondod, egy kibaszott negatív vagyok, és ártok,

Pedig csak őszintén vakerok, szeretnek engem ezért a haverok,

Nekem meg ez ami fontos, rád pedig szarok.

Az alkohol, a punci, a buli ami számít,

Nekem ebből az élet eleget szállít,

Mert szerencsés vagyok mint Lucky Luke.

Ez ami érdekel, a rózsaszín lyuk.

Én olyan vagyok, mint Lucky Luciano,

Pedig nem vagyok más, csak egy kibaszott gádzsó.

Neked is van haverod, de nekem is van haverom,

Az Ogli G meg a Kicsi Tyson,

És ő mondja, hogy magyar férfi meg asszony,

Hozzátok szól a Smith and Wesson.

Mert mindenem ami van, csak én vagyok,

És a gyors sávban élek akárcsak a nagyok.



Refrén:



Lóry:

A szarban nősz fel, és nincs mit enned,

Mindig fázol, és csak gyűlölet van benned.

Töröld meg a szemedet kisöreg, és törj ki,

Mutasd meg nekik, hogy nem vagy akárki.

Tele leszel lével, és tiéd a sok hülye ribanc,

Nekik csak ez számít, hát ez a gubanc.

De ennyi az élet, ennyit ér haver, amennyit érek.

Üveg a kézben, és a gázon a láb,

És nem kerülhet elém semmilyen gát,

Mert mindenki baszogat, de szart sem ér nekem,

Mert csak az Isten ítélhet meg engem.

Én csak hajtom a pénzem, és hajtom a pinát,

Csak van valaki, aki elmond egy imát értem,

Hogy mennyit értem, mert én mindig adtam, és sohasem kértem.



Refrén:



Zolee:

Gurulnak a felesek, és szívnak a fasza gyerekek,

Semmi sem változik, csak szarabb a szar helyett.

Vártam, hogy valaki majd segít nekem,

De nem mozdult meg senki, hogy bármit is tegyen.

A világ ellen vagyok, de senkit nem érdekel,

Hogy meddig jutok el, és mennyit érek el.

Az élet egy strici, a pina meg a pia hív,

Én meg megyek haver, amíg csak dobog a szív.

Álmodom, hogy a mennyekbe jutok,

De a pokolban csak egy kibaszott rab vagyok.

Egy játékos mint a Dopeman,

Kell még pár adag és minden rendben.

Szárítsd fel a könnyedet, és húzd meg a ravaszt,

Ne lássanak sírni, nem érdemlik meg azt,

Hogy megtudják ki vagy.

Én vagyok a strici az élet meg a ribanc.

Ráteszem a pénzem a kurvára,

Tudod, elbukom, vagy bejön, de kurvára.

Mert ez itt 199-kibaszott-7, a legjobb bukszákat szopatom szét,

Mert még mindig én vagyok a pinapecér

És az összes puncit üldözöm csak ezért, hogy enyém

legyen az a rózsaszín lyuk,

A Kartel meg én, mindet hanyatt vágjuk.

Z-O-L-I, mégegyszer nyomulok, és Isten tudja csak,

hogy meddig is jutok.