Talán Songtext / Lyric

Talán



Lassan magával sodor a remegés, ez az üresség, ami elborít már

És a megadás könnyeit, letörli rólad majd a valóság,

Akkor végre megérted, hogy szükségem van rád,



Még talán, minden szó, minden vágy után






Az úton, ami a semmibe vezet, az éjbe zuhannak a nappalok,

S a testünkre rajzolt jelekbõl, felismerik már a holnapot.

Miért nincsenek ablakok, a félelem falai között,

S az ajtók, amin átjutottunk, bezárulnak a hátunk mögött (már)



És ha túl vagyunk már mindenen, mert nincsen múlt és nincs jelen.

Mikor átlépünk egymás felett, kéz a kézben még veled.

A kétségbeesés hullámai, ha átcsapnak a fejünk felett,

S az õrület szavait végre megértem, hogy mit jelentenek.

A tükörbõl a múlt ezer arccal néz vissza rám,

Én elfordulok majd csendben, hogy ne lássam, ne érezzem...



Talán minden szó, minden vágy után, másképp nézel rám.

Talán...